A Tokaji-hegység, amely Szerencs-Sátoraljaújhely-Gönc háromszögben
észak-kelet, dél-nyugat csapású láncként emelkedik a magyar Alföld és
Kárpátok hegykoszorúja határán, sok minden
tekintetében komplex, de egységes természeti táj. Hordozza
nem csak a földkéreg, de a rajta élő állat, növény és az emberek
keveredését, hibridizációját is.
A hegység a Kárpátok és az Alföld határán különleges, mély
szerkezeti törésvonal által létrehozott vulkanizmus termékeként, mintegy
11-13 millió évvel ezelőtt jött létre. Kőzetei magában
foglalják a földkéreg felső 6-10 km vastagságú részének
anyagait. Ez a különleges összetétel és a hegység szegélyi morfológiai
helyzet az, amely az Alföld szegélyét, az ún.
Tokaji-hegységet minden tekintetben a hazai országterület
különleges részévé avatja.
Növény-földrajzi szempontból a diófa valamint a területre
egyedien jellemző őshonos cserjenövényként a szőlő, kökény, csipke és
galagonya érdemi, gazdasági elterjedésének határa a hegység
szegélyéhez kötődik.
A hegységben lezajlódó utóvulkáni folyamatok 13 ásványi
nyersanyag 26 változatát hozták létre a vidéken. Ezek bányászatilag
könnyen hozzáférhető lelőhelyei a dél, dél-kelet felé nyitott
morfológiai félmedencékben bukkannak elő könnyen bányászható
helyszíneken, és adják meg mintegy fél milliárd tonna ásványi vagyonnal
a hegység bányászatának mai és jövőbeli alapjait. A
hegység területe az emberré válástól napjainkig anyagok,
nyersanyagok tekintetében döntő szerepet játszott a Kárpát-medence
gazdasági fejlődésének folyamataiban. Az ősember innen, a 13
millió éves hévforrások limnokvarcitjából nyerte szerszámai
anyagát, mint arról az őskori leletek tanúskodnak. Az őskori leletek
vonatkozásában jelentős még a hegység okkerföldje is. Az
obszidián pedig a pattintott kőkorszakban nyílhegyként
került az ember szolgálatába. A középkor az ásványi anyagok közül a
kovásodott vulkanitokat, pl. malomkövet vette használatba.
A középkor végén Rákóczi fejedelem iparosa, Thomas Hutnik a
vulkáni üvegre, a perlitre alapozottan fejlesztette ki elsőnek a világon
a perlit alapú üveggyártást, melynek borospalack
termékei jól kapcsolódtak az időközben nagyot fejlődött
szőlőtermesztéshez is. A vulkanogén anyagból rakott korszerű hegyaljai
vályog pedig megvetette a sárospataki, a gönci és a hollóházi
fazekasság alapjait.
Az újkorban a trianoni határok megvonásával Magyarország
központi részére szorult Kárpát-medencei mérnökök, szakemberek
fellendítették az olyan különleges ásványi anyagok bányászatát,
amelyek másutt az ország területén nem voltak bányászhatóak,
vagy nem voltak elegendő mennyiségűek. Ekkor lépett be a nyersanyagok
sorába a bentonit, amelyet eredetileg az amerikai Ford
Benton előtt esztonitnak nevezett a szakirodalom, majd
reneszánsza kezdődött a kerámiai nyersanyagoknak és fellendült az
útépítéssel kapcsolatos kőbányászat is.
A II. Világháború után a nehézipar politikailag is
támogatott fejlesztésével került sor a tokaj-hegyaljai tűzálló agyagra,
kálitufára és élte reneszánszát a korábban obszidiánban,
borosüveg iparban gyökerező, immáron építőanyaggá vált
perlit is. Külön érdekessége a területnek, hogy ezen ásványi anyagok
lelőhelyei az említett szőlőövezet zónájához kapcsolódnak, ezzel
is jelezve, hogy a jó minőségű bortermő terület is a
nyomelemekben gazdag vulkanikus területeket igényli.
Az ember, mint az ásványi nyersanyagok legfőbb
felhasználója, a felsoroltakon kívül ősidők óta folyamatosan használja,
alkalmazza, a hegység természetes ásványi anyagait építőipari
célokra. István király korában, a templomépítésben, később a
nagyobb városok középületeinek építésében, a XX. század végén pedig a
fejlődő helyi lakásépítésben kaptak szerepet
Tokaj-Hegyalja vulkáni tufa eredetű építőanyagai.
Az elmúlt század utolsó évtizedeiben az ásványi anyagok
talajra, növényre, állatra és emberre gyakorolt hatásai kaptak különös
szerepet az ipar és a fokozódó népsűrűség által jellemzett
településeken. Napjainkban mintegy 150 -féle ásványi termék
szolgálja a talajjavítás és növényvédelem, valamint az állattenyésztés,
és nem utolsó sorban az egészséges emberi élet érdekeit.
Így a Tokaji-hegység területe az északról származó lengyel,
szlovák, valamit a keletről eredő ruszin, orosz és ukrán bevándorlókkal,
valamint a nyugatról származó svábokkal és a korábban
betelepült ősmagyar lakossággal a Kárpát-medence egyik
sajátos, népességileg hibridizált területének rangjára emelkedett. A
különleges ásványi, növényi világot tehát így kiegészítette a
történelmi fejlődés embercsoportjainak helyi hibridizálódása
is. Nem mai, hanem ősi népi megfigyelés, hogy a hibridek mindig
ellenállóbbak, mindig jobban tudnak alkalmazkodni a
körülményekhez, mint a homogén fajták.
Tokaj - Hegyalja különleges kőzete a Zeolitos riolittufa. A
kőzet 13 milló éves savanyú explóziós vulkanizmus mállási eredménye.
Ásványi nyersanyag rangra az 50-es években mint cementipari
alapanyag, később a 70-es években mint bionyomelemekben
gazdag ásványokat tartalmazó kőzet került.
A felismerés helyi értéket jelzi, hogy a világon az első
Zeolit - konferencia megtartására Mádon került sor 1978-ban amerikai,
japán, szlovák, bolgár valamint orosz professzorok
bevonásával. A konferencián az MTA akkori képviselői,
valamint a kutatásokban részt vevő állatorvosok, geológusok és
magyarországi orvosok vettek részt, a világ minden tájára hírül
víve az itteni kutatások eredményeit.
A riolittufa a földkéreg legfelső vulkáni terméke. A
zeolitos riolittufa epigenetikus hatásra képződik a savanyú explóziós
mediterrán, vagy pacifikus magmaprovinciák termékeként mint
alumoszilikátos közetanyag. Keletkezése különleges
körülményeket igényel, összetételi tisztasága pedig nagymértékben
lelőhely-specifikus.
Társaságunk 4 zeolitbányával rendelkezik amelyek alkalmasak
enterális gyógyporok valamint dermatológiai paszták, krémek stb
gyártásához. A zeolitos kőzet előfordulásonként változó
tulajdonságú és összetételű. Ezért készítményeink
gyártásához használt közet-alapanyagokat célorientáltan, a felhasználási
terület figyelembe vételével valamint a célzott egészségügyi
hatás eredményessége szempontjai alapján választjuk ki. A
zeolitok néhány hasznos tulajdonságát az alábbiakban foglaljuk össze:
Biogén gázadszorpció:
A természetes zeolitásványok sajátos belső szerkezete
alkalmas CO2, NH3, H2S, SO2 és H2O molekulák gyors, reverzibilis
adszorpciójára. Így pl. 1 g megfelelően kezelt zeolittartalmú
őrlemény közel 1 dl normál állapotú ammóniát képes
adszorbeálni. Ioncsere:
A belső pórustér elektrosztatikailag kiegyenlítetlen.
Kationjai a kationok affinitási rendjében kicserélhetők. Ezáltal részt
vehetnek az élő szervezetek anyagcseréjében, növényeknél a
gyökérszőrök, az állatvilágban az emésztőrendszer felületén
járulnak hozzá a sejtek, szövetek ioncseréjéhez.
Bacterioszorbencia:
Egyes patogén baktériumfajok rendkívüli erősen kötődnek a
zeolitszerke-zetekhez. Így pl. a zeolitszuszpenzió alkalmas
staphylococcus vagy E-coli baktériumállományok embrionálódásának
gátlására, koncentrációjának csökkentésére. Ilyen
vonatkozásban kapnak szerepet a természetes zeolitok nemcsak az
iparszerű állattenyésztés, de emberi egészségügy aktuális problémáinak
megoldásához is. A szorbencia mellett egyes baktériumok
sejtmembránján a zeolitok ioncseréje membránzavart okoz. A membránzavar
gátolja a baktériumok pl. meningococcus, streptococcus
embrionálódását. A természetes zeolitok így új szelektív
fertőtlenítési lehetőségeket hordoznak.
Antiparasiticus hatás:
Egyes paraziták szaporítósejtjei, oocystái,
zeolitkristályokkal érintkezve ugyancsak membrán-zavart szenvednek el a
sejtfalon. A paraziták szaporítósejtjei néhány órás zeolitos kezelés
után nem embrionálódnak, majd elpusztulnak. – Vegyi,
testidegen anyagok nélküli állat és humánegész-ségügyi problémák sorának
megoldása kínálkozik tehát természetes zeolitokkal.
Bio-koherencia:
A zeolitok, mint alacsony nyomáson és hőmérsékleten
képződő ásványi rendszerek, az élet keletkezésének és törzsfejlődésének
anyagi velejárója, szükségszerű részei a földi élő anyag
környezetének. Az élő szervezetek baktériumflórája
rezisztens a zeolit ásványokra. Ezek az anyagok az élő szervezetekbe,
azok rendszereibe károsodás nélkül bevihetők. Ez a tulajdonság
nemcsak testkoherens hordozóanyag rangra, de egyenesen
gyógyszeripari, élelmiszeripari alkalmazásra jelölik a természetes
zeolitásvá-nyokat.
Bio-, nyom-, ritkaelem-tartalom:
A zeolitok mellett szükségszerűen jelenlevő savanyú vulkáni
üveg egész sorozat biológiailag fontos nyomelemet hordoz. Ezek az
élőszervezetek számára fontos elemek a zeolitos kőzetekből
felvehetőek. Íz-, zamatanyagok kialakítása, s az
idegrendszer nyomelemes hiánybetegségeinek kezelése egyaránt alapozhat
erre a tulajdonságra.
Egészségmegőrző, szépségápolási termékeink gyártása
szempontjából elengedhetetlenül fontosak limnikus genetikájú agyagásvány
előfordulásaink. A kaolin, illit és bentonit előfordulásaink
utóvulkáni működés eredményeként szubakvatikus
felhalmozódású savanyú vulkáni kőzetanyag iszapmálladékaként jöttek
létre. Élettani szempontból az agyagásványok laza szilikátszerkezete, az
ehhez kapcsolódó hidroxidgyök valamint szilikátrétegek
közötti gyengén kötött kationok játszanak fontos szerepet.
A Mád környéki zeolitok és agyagásványok felhasználásával
dermatológiai paszták, radírok, krémek, tusfürdők, valamint különleges
fogkrémek és enterális gyógyporok készíthetők.
Különleges készítményeinkkel az élet keletkezésénél
jelenlévő ásványokat a mai modern ember szolgálatába állítjuk.
Dr. Mátyás Ernő gondolataiból összeállítva 2014-ben.